Érdekességek a sörvilágból

A müncheni sörpuccs

Sörlap.Hu | 2006-02-15 10:16:25

A sörhöz, vagy a sörözőkhöz sajnos nem csak vidám dolgok kapcsolhatók. 1923-ban a bajor fővárosban, Münchenben egy sörözőben, a Bürgerbrau-kellerben próbálta meg Adolf Hitler magához ragadni a hatalmat.

Az elvesztett I. világháború után Németország felfordult méhkashoz hasonlított. A frontról hazatérő katonákat munkanélküliség és létbizonytalanság fogadta, s szembe kellett nézniük azzal is, hogy saját hazájukban sokan nem tekintik hősnek őket. A császár lemondott, s Friedrich Elbert, a szociáldemokraták vezetője lett a kancellár. Az új politikai légkörben egyre jobban terjedtek a szélsőséges politikai nézetek, mind a szélsőbal, mind pedig a szélsőjobboldal jelentős támogatottságot tudhatott magáénak. Németország-szerte a lézengő bakákból újra katonai egységek, szabadcsapatok szerveződtek általában egy volt tiszt köré. A szabadcsapatok tagjainak többsége azt az eredeti katonai egyenruhát viselte, amelyikben leszerelték. Megkülönböztető jelzésük az illető szabadcsapat emblémája volt.

A szélsőséges politikai csoportok és a szabadcsapatok közt mindennapossá váltak a véres harcok, s több felkelés és puccs is volt. Az 1920-as évek elején, amikor az oroszországi bolsevik forradalom sok németben félelmet ébresztett, hátha hasonló fog történni Németországban is, sok jobboldali félkatonai szervezet reménykedett abban, hogy egy kommunista felkelés elfojtása jó ürügy lesz majd egy fegyveres államcsínyre. Adolf Hitler ekkor már az NSDAP, a náci párt elnöke, vezetője volt, s nagyon bízott abban, hogy pártja kiveszi majd a részét ebben a küzdelemben. A szabadcsapatok 1923-ra szinte teljesen felbomlottak, s tagjaik előszeretettl szivárogtak át az SA-ba, a náci párt katonai szervezetébe.

Bajorország kormányfője Gustav Ritter von Karr volt ekkoriban, s Németországot az a veszély fenyegette, hogy a nacionalista bajorok el kívánnak szakadni a Birodalomtól. Hitler, mint a Bajor Szabadcsapatok Szövetségének kinevezett vezetője ezt mindenáron szerette volna megakadályozni. 1923. november 8-án a müncheni Bürgerbrau-keller adott otthont egy nagygyűlésnek, melyen maga Gustav Ritter is fel kívánt szólni. Hitler úgy vélte, ez lesz az az alkalom, amikor bejelentik a független Bajorországot, ezért elrendelte, hogy fegyveres SA és szabadcsapatok vegyék körül az épületet. Miután Karr és kísérete bevonult, Hitler pisztollyal hadonászva rontott be testőrségétől körülvéve, s kijelentette, hogy kitört a nemzeti forradalom. A hirtelen kitört zűrzavarban Karrnak, a bajor rendőrfőnöknek és a bajor kerületi katonai parancsnoknak sikerült észrevétlenül elhagyni az épületet és mozgósítani a rendőrséget valamint a katonaságot Hitler ellen.


Az egyik szabadcsapat Ernst Röhm vezetésével elfoglalta München központjában a hadügyminisztérium épületét. November 9-én Hitler egy jó háromezres hadoszloppal elindult Röhm segítségére, de a Feldherrenhalle emlékmű közelében rendőri erők tartóztatták fel őket. Lövöldözés kezdődött, s a rendőri sortűz egy tucat menetelőt terített le. Hitlert másnap letartóztatták, s hazaárulás címén öt év börtönt kapott. A meghiúsult sörpuccs után mind az NSDAP-t, mind pedig az SA-t betiltották.

Évekkel később, miután Hitler hatalomrajutott, minden évben megemlékeztek a sörpuccsról, elzarándokolva a Bürgerbrau-kellerhez, megemlékezve a párt első halottjairól.

Kapcsolat